Dalmata

E k�l�n�s faj eredet�t �lland� vit�k jellemzik. A leg�ltal�nosabban elterjedt n�zetek szerint a F�ldk�z tenger t�rs�g�t jel�lik meg sz�l�hely��l. De vannak elm�letek melyek a dalmat�t Indi�b�l, sz�rmaztatj�k. Amit viszont biztosan tudunk, hogy a 19. Sz�zadi Angli�ban a hint�k mellett k�s�r�kutyak�nt haszn�lt�k. �ll�t�lag az�rt, hogy v�delmezze az utaz�kat, de val�sz�n�leg az�rt is, mert �gy gondolt�k,  j�l mutat. Sokan a vizsl�k k�z� sorolj�k b�r szagl�sa nem kifejezetten j�. �l�nk, �rdekl�d�, intelligens fajta. Nagyon bar�ts�gos, szereti a gyerekeket. Mivel a kop�k csal�dj�ba tartozik, ez�rt a mindennapos alapos testmozg�s elengedhetetlen sz�m�ra. Nagyon j� fut�. Ez nem v�letlen, hiszen �vsz�zadokon kereszt�l arra teny�sztett�k, hogy a lovak mellett fusson. Sportos gazdik sz�m�ra ide�lis szabadid� partner. �ber, de nem ugat�s, �s nem agressz�v. Hat�rozott nevel�st ig�nyel a legkisebb enged�kenys�get is, azonnal �szreveszi, megjegyzi �s ki is, haszn�lja. Nem v�logat�s, b�rmit megeszik, legyen az �telmarad�k vagy valamilyen gy�m�lcs.

A tibeti masztiff

A haz�j�ban do khynak (megk�tve tartott eb) nevezett eb a Himal�ja felf�ldj�n kialakult h�zikutya forma. Arisztotel�sz �s Megaszten�sz Kr.e. 327 le�rj�k az "indiai kuty�kat" - nagyon er�s csontozat�ak, fej�k busa, pof�juk sz�les, f�l�k lel�g. Valamivel pontosabb Marco Polo (1254-1324) le�r�sa, aki 1271-ben utazott K�z�p-�zsi�ba. A tibeti kuty�kr�l sz�l� jelent�s�t gyakran id�zik: a tibetieknek hatalmas nemes kuty�ja van, melynek seg�ts�g�vel p�zsmatulokra vad�sztak. A dogok akkor�k, mint egy szam�r, �s vad jakokra vad�sztak vel�k. A masztiff �s a dog megnevez�s f�lrevezet�. A. Croxton-Smith azt mondja a tibeti masztiff megnevez�s helytelen, helyesebb a tibeti p�sztor �s juh�sz.

LABRADOR: Er�s fel�p�t�s�, �l�nk, r�vid �gy�kr�sszel rendelkezik, sz�les koponya, m�ly mellkas �s j�l �velt bord�k, sz�les �s er�s �gy�k, far �s h�tuls� v�gtagok. Kiegyens�lyozott, nagyon �letreval�, kit�n� orr�, puha sz�j�, v�zim�d� vad�szkutya, j� alkalmazkod�k�pess�g�, rendk�v�l odaad� k�s�r�kutya. Intelligens, figyelmes, k�szs�ges kutya, minden v�gya, hogy gazd�j�nak �r�met szerezzen. Bar�ts�gos term�szet�, az agresszivit�s vagy a f�l�nks�g legkisebb jele n�lk�l.  Sz�les, j�l form�lt agykoponya kifejezett stoppal, a pofa nem lehet h�sos. Az arcorri r�sz k�zepesen hossz�, er�s, nem hegyes. Az orrt�k�r sz�les, j�l k�pzett orrlyukakkal.  K�zepes nagys�g�, intelligenci�t �s j�indulatot sug�roz, barna vagy mogyor�sz�n.  Nem nagy �s nem neh�z, szorosan a fejhez simul, magasan �s meglehet�sen sz�lesen, h�tul t�z�ttek.  Er�s �llcsont-�llkapocs �s fogak t�k�letes, szab�lyos �s teljes oll�s harap�sban, amelyn�l a fels� metsz�fogsor k�ztes h�zag n�lk�l fedi az als�t �s a fogak mer�legesen �llnak az �llcsont-�llkapocsban.  Sz�raz, vastag, er�teljes, a megfelel�en d�lt lapock�ba megy �t. Hossz�, ferde lapocka. A felkar- �s az alkarcsontok er�sek �s a k�ny�kt�l a talaj fel� el�lr�l �s oldalr�l tekintve is egyenesek.  M�ly �s sz�les, dong�s mellkas j�l �velt bord�kkal. Egyenes fels� vonal. Sz�les, r�vid �s er�s �gy�kr�sz. J�l fejlett, a farok fel� nem lejt�s far, j�l sz�gellt t�rd�z�let. M�lyen elhelyezked� cs�nk�z�let, a teh�n�ll�s nagyon nagy hiba. Kerek, kompakt; j� csontos alappal, j�l fejlett talpp�rn�kkal.   Tipikus ismertet�jele a t�v�n�l nagyon vastag, a hegye fel� fokozatosan v�konyodik, k�z�phossz�, el�ll� sz�rzet n�lk�l, de az�rt minden�tt k�r�sk�r�l r�vid, vastag sz�rrel fedett, ez�rt "hengeres" megjelen�s�, �n. "vidra farok". J�kedv�en, de semmi esetre sem a h�t vonala f�l�tt hordja.  Szabad, t�r�lel�, amelyn�l az el�ls� �s a h�tuls� v�gtagok egyenesek �s p�rhuzamosak.  Tipikus ismtertet�jele; r�vid, vastag, nem hull�mos, nem z�szl�s, el�g kem�ny tapintat�, id�j�r�s�ll� aljsz�rzet.  Egysz�n� fekete, s�rga, vagy m�j- ill. csokol�d�sz�n�. A s�rga �rnyalata lehet b�rmely a vil�gos kr�msz�n�t�l a r�kav�r�sig. Egy kis feh�r mellfolt megengedett. Az ide�lis marmagass�g kanokn�l 56-57 cm, szuk�kn�l 54-56 cm.  Minden, a fentiekt�l val� elt�r�s hib�nak tekintend�, melynek �rt�kel�s�nek az elt�r�s m�rt�k�vel pontosan ar�nyban kell lennie.  A kanoknak k�t, l�that�an norm�l fejletts�g�, a herezacsk�ban helyez�d� her�vel kell rendelkezni�k.